Az ország első, föld alatti bányamúzeuma, mely egy egykor működő bányarendszerben kapott helyet!

Az egykori salgótarjáni bányakolónia területén, a Veremoldal keleti szélén található Európa második, hazánk első, egy valaha működött bányában helyet kapó, földalatti és föld feletti szénbányászati múzeuma.

Cím: 3100 Salgótarján, Zemlinszky Rezső út 1., telefon/fax: +3632/420-258.


Nyitva tartás: április 1 - szeptember 30. között: keddtől vasárnapig 9-től 15 óráig. Október 1 – március 31. között: keddtől vasárnapig 10-től 14 óráig. Az utolsó csoport fogadása 1 órával zárás előtt!


Belépődíjak:


Teljes ár: 700 Ft.

6-26 és 62-70 éves korig: 300 Ft.

Pedagógus igazolvánnyal a belépődíjat nem, csak a tárlatvezetési díjat (250 Ft) kell kifizetni.

Fogyatékossággal élők részére belépődíjat nem kell fizetni. Egy fogyatékossággal élő személlyel 1 kísérő személy szintén belépődíj fizetése nélkül megtekintheti a Bányamúzeumot. A tárlatvezetési díjat viszont ebben az esetben is ki kell fizetni.

A hónap utolsó szombatján 26 éves korig díjtalan (diákigazolvánnyal rendelkező látogatóknak).

Tárlatvezetési díj minden esetben 250 Ft/fő.

Fotó díja: 1050 Ft.

Filmfelvétel díja: 1500 Ft.

Támogatói jegy: 100 Ft, 200 Ft, 500 Ft, 1000 Ft -ért váltható.


A BÁNYAMÚZEUM, mint a nógrádi szénmedence múltját, műszaki emlékeit, a szénbányászat 19-20. századi technológiáját gyűjtő, őrző és bemutató intézmény, a város szívében található József lejtős akna eredeti, épségben lévő vágatrendszerében alakult ki. A lejtős akna a hajdani József akna (1879-1905) és Károly akna (1889-1914) visszahagyott kis pillérrészek, vetőközök alsó padját művelte 1937-1951 között. Költséges meddővágatokat hajtott, régi fejtési területeket harántolt, sok vizet emelt. Egyike volt a legdrágább, vízveszélyes üzemeknek, ám szenének jó minősége indokolta üzemben tartását. Végtelenkötelű szállítás húzta ki a szénnel rakott csilléket a salgótarján-zagyvapálfalvai keskeny-nyomtávú iparvasút szintjére, s innen villamos mozdonyok vitték a baglyasaljai rakodóra. Napi termelése 20 vagon „karós szén” (az alsópadi félterméket a bányászok karóval jelölték meg) volt, s az üveggyár generátorában használták fel. A József lejtős akna fennállásának 14 éve alatt, 776 000 tonna szenet termelt.

Az 1951-es felhagyás után a még épségben megmaradt felsőbb szinti vágatok a központi bányamentő állomás gyakorló tárnájakén működött, fenntartott és szellőztetett bányatérségként. Az 1962-től meginduló munkálatok során, a vágatok egy részét múzeumi bemutatás céljára alakították át oly módon, hogy megőrizzék annak bánya jellegét. 1965. április 30.-án nyitották meg hazánk első, földalatti bányászati múzeumát, melyet 1980-ban ipari műemlékké nyilvánítottak. A múzeum látogatója bányatérségekben jár, amelyet számára alakítottak, bővítettek ki. Láthatja a vágathajtást, nyomon követheti a fejtési-jövesztési munkát, a csákánnyal való jövesztést, a fúró-robbantó, majd a fejtőkalapácsos munkán keresztül a maróhengeres frontfejtésig. Ugyancsak megtekintheti a rakodó és szállító munka változatainak fejlődését.

A Nógrádi Szénbányák 1992-ben felszámolás alá került, majd 1993. április 1.-én, a Nógrád Megyei Önkormányzat átvette a Salgótarjáni Bányamúzeumot, és a Nógrádi Történeti Múzeum kezelésébe adta.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Alfa-programja, és a Nógrád Megyei Önkormányzat támogatásával, 2005. február 24.-én nyitották meg a felújított, új állandó föld alatti kiállítást azzal a céllal, hogy korszerű, élményt adó módon juttassa ismeretekhez, a bányamúzeum látogatóit.

2012. május 15-én a Bányamúzeumot átvette Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata és üzemeltetésre átadta a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft.-nek.

A Bányamúzeum rendszeres színhelye a minden évben megrendezésre kerülő Múzeumok Éjszakája elnevezésű rendezvénysorozatnak.

További információ: http://banyamuzeumsalgotarjan.lapunk.hu/  

  Vissza Vissza   Elejére Elejére   Nyomtatás Nyomtatás   Utazástervezőbe Utazástervezőbe