Novemberre elkészülhet a természetvédelmi központ

A napokban került sor a „Novohrad-Nógrád Geopark infrastruktúrájának fejlesztése” című szakmai tanácskozásra a Nógrádi Történeti Múzeum falai között. Az első ismert okleveles említésének 700 éves évfordulóját ünneplő Baglyaskő vára és annak közvetlen környezete került górcső alá a délután során. Egy nyertes pályázat eredményeképpen ugyanis természetvédelmi oktató- és bemutatóhely létesül a védett földtani értéket is magában foglaló területen, amelynek munkálatai a napokban kezdődtek meg.

Szirácsik Éva, a tanácskozásnak helyet adó intézmény igazgatója szokványos köszöntő helyett inkább a Bükki Nemzeti Park salgótarjáni igazgatóságával való remek kapcsolat kialakulásáról beszélt, amelyet igen értékesnek és továbbfejlesztendőnek tart. Elmondása szerint az 1968 óta minden évben meghirdetett Nagy Iván honismereti pályázat kiírónak sorába is belépett az igazgatóság, ezáltal a hagyományos kategóriák mellett idén természettudomány témakörben is várják majd a pályázatokat.

A tanácskozás első előadójaként Judik Béla, a Bükki Nemzeti Park nógrádi tájegységvezetője rögvest a fent nevezett projekt aktuális elemére, a természetvédelmi oktató- és bemutatóhely kialakítására tért rá. A számadatokat nézve 0,6 hektár védett természeti területről és egy hozzá kapcsolódó 2,6 hektáros közparkról beszélünk, valamint a 300-350 négyzetméter alapterületű építményről.

A legfontosabb szakmai ok, az a földtani érték volt, ami ezen a területen megtalálható – és ez a földtani érték az, ami a geoparkhoz való illeszkedést is biztosítja. Nagyon fontos volt a helyszín kiválasztásánál a városközpont közelsége – akár egy iskoláscsoport is kellemes sétával a helyszínre tud érni. Egy nemzeti parki dolgozó szempontjából pedig igen fontos kell, hogy legyen az is, hogy a terület nem sérülékeny. Nyilván a földtani értékeke alapvetően kevésbé sérülékenyek, de a helyben található botanikai és zoológiai értékek sem fognak károsodni majd a megnövekedő látogatószám következtében. 2010. június 22-én megtörtént a munkaterület átadása, a régészeti feltárás és az építkezés folyamatban van. Reményeink szerint még ebben az évben, november környékén újra meg tudjuk hívni önöket – akkor már arra a helyszínre – mondta Judik Béla.

A terület konkrét felépítésére térve elhangzott, hogy megfogalmazódott egy „kulturális célú közpark” gondolata. A beltéri bemutatóhelyen a Magyar Madártani Egyesület szervezésében a múzeumban jelenleg is megtekinthető „A Karancs-Medves ösvényein” című kiállítás egy részét képzelik el. A beltéri foglalkoztatóhely funkciójában elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket tekintik „célcsoportnak”. Pontosan azért, mert mind a város lakosságát, mind a helyszín környékét nézve ilyen helyzetű gyermekekből sajnos sok van. Az előadó számára legkedvesebb tervként a történeti Nógrád neves természettudósainak panteonját képzeli még el. A Nógrád Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Meghirdette a nógrádi értéktérkép című projekteket, melyben a Karancs-Medves Természetvédelmi Alapítvány azt az elemet vállalta el, hogy megpróbálja feldolgozni a nógrádi neves természettudósok témakörét.

A területen folyó régészeti munkálatokról Guba Szilvia elmondta, hogy a feltárások nem a várban vagy az őskori település helyén találhatóak jelenleg, hanem a tervezett épület helyén valamint néhány ezen kívül eső helyszínen. A terület pontos tulajdonságainak ismertetése után a történeti vonatkozások felsorolása következett, kezdve az első 1310-es említéstől, amelyben „ tulajdonosként” a Kacsics nemzetségbeli Pétert jelölték. Az egyenesen a területről érkező régész elmondta, hogy az előadás napjának legillusztrisabb lelete egy 16-17. századi vassarkantyú volt. Az előadó szerint indokolt a lelőhely további régészeti feltárása, több területen is – mint például a középkori vár struktúrája vagy a várárok középkori előzményeire vonatkozó kérdés tisztázása. A feltárt értékek bemutatása akár helyben is lehetséges lenne – akár egy beltéri -, akár egy szabadtéri bemutatóhely, vagy régészeti park formájában – mivel a terület zárt és ez által védett lesz.

Szirácsik Éva a régészeti park kérdésének napirenden tartását és ezzel kapcsolatos egyeztetések megkezdését javasolta, majd átadta a szót Prakfalvi Péter geológus-mérnöknek, aki a terület földtani értékeit mutatta be megszokottan lendületes, a szakmát laikusoknak is érthetővé tevő előadásában. Radványi Ferenc már az 1700-as évek elején „üregekről” tett említést a földtani képződmény vonatkozásában – mai megfogalmazással barlangokról. Ezen három, egymás feletti barlang jelentik a terület egyik legnagyobb értékét is. Ezek közül az alsó és a felső egyértelműen természetes úton keletkezett, a középső, 7,5 méter hosszú azonban csak bizonyos mértékig, itt vélhetően emberi beavatkozások által (is) nyerte el jelenlegi formáját.

A két tömb közötti hasadék is érdekes megállapításokra ad lehetőséget, az elképzelések szerint ugyanis ez bányászati tevékenység következtében alakult ki.
Guzsaly károly építész a majdan látható dolgokról beszélt, a felépítendő épületekről és infrastruktúráról. Ezek elhelyezésénél egyértelmű szempont volt, hogy minél távolabb kerüljön a védett területtől és minél közelebb a meglévő épített környezethez – így a földtani képződmény csodálóit a legkevésbé fogja zavarni annak ottléte. A Bükki Nemzeti Park igazgatóságának irodaközpontját is magában foglaló L-alakú épületet a funkcionalitás maximális szem előtt tartásával tervezték. A belépésnél az előcsarnokban bemutatókat, kiállításokat lehet majd megtekinteni. Az oktató- és előadóterem tárgyalások, konferenciák megtartására is alkalmas lesz, a nyitott külső tér pedig különböző foglalkozásoknak, szakköröknek adhat majd teret. A fő- és melléképület a lehető legtöbb természetes anyag flhasználásával készül majd.

Az előadások után a hozzászólások között többen is örömüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy ilyen komplexen bemutatásra került a projekt és az érintett terület. Véleményváltásra került sor a körbekerítésről is, melyet többen inkább elhagynának, a természetvédelmi indokok azonban mindenféleképpen szükségessé teszik azt. Kiemelésre került (mivel sok helybeli sincsen tisztában vele), hogy a terület közigazgatásilag Baglyasaljához tartozik. Szó volt továbbá a jelenlegi környező területképpel való mondhatni „összeférhetetlenségről”, a szomszédságban folyó salakbányászatról és a természetvédelmi szemléletformálás mikéntjének kérdése is felvetődött. Zárszóként Judik Béla a Karancs-Medves Természetvédelmi Alapítvány készülő pályázatairól beszélt. Ezek közül az egyik a már említett panteon megvalósításához kapcsolódik, míg a másik egy élő játszótér (élő anyagból, élő növényekből) kialakítására vonatkozna majd, természetesen ez is a leendő közpark területén.

Forrás: Nógrád Megyei Hírlap